Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sportágak

                    Vizilabda                                                 

A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében. A mérkőzésen résztvevő csapatban összesen 14 játékos lehet, egyszerre a medencében azonban hét játékos tartózkodhat. A medencetérben a két vízilabdacsapat (2×14 játékos), a két csapat edzője (esetenként egy segédedző) tartózkodhat. Ám a segédedzőnek a kispad mellett kell helyet foglalnia, míg az edző a félpályát jelző fehér vonalig elmehet, ezen túl egy illetve két bíró, a meccsre felügyelő bizottság (titkár stb.) és egy orvos (a csapatok saját masszőre) is a medencetérben tartózkodhat, illetve nagyobb meccseken a sajtó képviselői is, amennyiben a mérkőzést nem zavarják. A vízilabda mérkőzésen résztvevők hét poszton játszhatnak (kapus, center, bekk, kapás szélső, kapás hátsó, rosszkéz szélső, rosszkéz hátsó). Az általános forma, amelybe a játékosok felállnak, a patkó alakzat. A védekező játékosoknak célszerű, de nem kötelező a kapunak háttal és a kapuhoz közelebb felfeküdve elhelyezkedniük. A vízilabda összetett sportág, főleg a futball, az úszás, a kosárlabda, a röplabda és a jégkorong elemeiből épül fel, ezek mintegy ötvözete.

Egy jó vízilabda-játékos erős, mint egy hokijátékos, pontosan dob vagy továbbít, mint egy kosaras vagy röplabdás, kiváló az állóképessége, akár egy hosszútávúszónak, és remek a taktikai érzéke, akár egy sakkozónak.

 

                              Atlétika

atlétika

Története

I. e. 776: az első ókori olümpiai játékokon már szerepelt atlétikai szám, a sztadionfutás.

1850-ben rendezték meg az első nyilvános atlétikai versenyt Oxfordban. 1896-ban az első újkori olimpia Athénban volt, ahol a maratonon Luisz Szpiridon lett a győztes. 1912-ben alakult meg a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF). 1934-ben rendezték meg az I. Európa-bajnokság Torinóban. 1955-ben Iharos Sándor világcsúcsot állított fel 1500 m-től 10 000 m-ig, összesen hét távon. 1966-ban a 8. Európa-bajnokságot Budapesten, a Népstadionban rendezték. 1970-ben Bécsben rendezték az első fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságot.

1983-ben megrendezték az első atlétikai világbajnokságot Helsinkiben. Carl Lewis három aranyat nyert.

  • 1985: Párizsban rendezték az első IAAF fedettpályás atlétikai világjátékokat, amiből kinőtt a fedettpályás világbajnokság.
  • 1989: Fedettpályás világbajnokság Budapesten.
  • 1991: A tokiói világbajnokságon Mike Powell 895 cm-rel győzött távolugrásban, amivel megdöntötte Bob Beamon korszakos csúcsát.
  • 1996: Carl Lewis távolugrásban sorozatban negyedik olimpiai bajnoki címét nyerte. Pályafutása során kilenc olimpiai aranyat, egy ezüstöt, a világbajnokságokon hat aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzot nyert. 2 évvel később ismét Európa-bajnokságot rendeztek Budapesten, a Népstadionban.

2004-ben fedettpályás világbajnokság volt Budapesten.

Versenyszámok     Az alábbi versenyszámok az IAAF (és a tagszervezetek) legrangosabb viadalainak, azaz a szabadtéri világversenyeknek a versenyszámai. (Olimpia, világbajnokság, kontinensbajnokságok.) Egyéb versenyszámok ezeken a világversenyeken nem, de más atlétikai versenyek műsorán gyakran szerepelnek.

  • Futószámok:
    • Síkfutás: 100 m, 200 m, 400 m, 800 m, 1500 m, 5000 m, 10000 m, maraton, 4x100 m váltó, 4x400 m váltó.
    • Gátfutás: 100/110 m, 400 m, 3000 m akadály.
  • Gyaloglószámok:
    • Női: 20 km
    • Férfi: 20 km, 50 km
  • Ugrószámok: távolugrás, hármasugrás, magasugrás, rúdugrás.
  • Dobószámok: gerelyhajítás, súlylökés, diszkoszvetés, kalapácsvetés.
  • Többpróbák:
    • Női: hétpróba (100 m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m síkfutás, távolugrás, gerelyhajítás, 800 m síkfutás)
    • Férfi: tízpróba (100 m síkfutás, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400 m síkfutás, 110 m gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500 m síkfutás)
  •  

                                        Úszás           

                            

Az úszás a folyadékban történő mozgás összefoglaló neve. Tárgyak és állatok mozgását is szokták így nevezni, ám ez a szócikk kifejezetten az emberek vízben történő tevékenységével foglalkozik. Az úszás sporttevékenység, amit versenyszerűen is lehet űzni, de szabadidős tevékenységként, valamint egészségügyi célból is sokan kedvelnek. Az egyik leghatékonyabb mozgásforma, hiszen a legtöbb izomcsoportot egyszerre mozgatja meg. Kicsi a sérülés és a túlterhelés veszélye. Gerincbántalmakban szenvedőknek, illetve baleseti rehabilitációban részesülő pácienseknél szokták egészségügyi célból javasolni.

 
 

 

Profilkép


Képgaléria


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 12591
Hónap: 32
Nap: 1